Amikor az ember még napok múltán sem akarja elhinni, ami történt, nehéz írni róla. Közben pedig annyira boldog, hogy mindenkinek elmesélné, mert ilyenek nem történnek minden nap! Tényszerűen elég lenne ennyi: Ulla néni gazdis kutya. Ebben a mondatban benne van a csoda. Ulla néni életének utolsó időszakában az őrangyalai valószínűleg megfiatalodtak és sokasodtak, mert ezernyi tennivalójuk akadt kezdve onnan, hogy egy vidéki gyepmesteri telepen sikerült túlélnie az előírt karanténidőt a rideg tartási körülmények ellenére, majd átkerülhetett az ottani állatvédőkhöz egészen a gazdisodásáig. Közben ott izgulhattak a két nagyműtét alatt, amikor a daganatok miatt Ulla néni mindkét emlősora eltávolításra került és egyben ivartalanítódott is, jöhettek velünk, amikor folyadékkal telt meg az öreg kutya lába és hasa a műtét után... Szerencsére nem fáradtak el az őrzők és mi a kiégés határán újra erőt meríthettünk ebből a hihetetlen történetből. Ulla néni gazdis! Még a mondat leírására is elönti szívemet a melegség, hiszen egy idős kutyát már megmenteni sem egyszerű, lelkileg és testileg is sokkal sérülékenyebbek, örökbeadni - különösen Magyarországon - pedig szinte lehetetlen. És mégis megtörtént!

Ulla néni új családja Cegléden él és van egy másik kutyájuk, akit szintén örökbefogadtak és aki már szintén idős volt a befogadásakor. Közülünk is ismerték páran a tököli Elek-Ágh menhely Ábel nevű, veterán magyar vizsla kanját, tehát van rutinjuk az idős kutyákat illetően. Egy ilyen vállalás előtt is fejet illik hajtani, de azzal, hogy még egy öreg állatot mentettek meg attól, hogy saját gazdák nélkül kelljen életének utolsó időszakát elöltenie, hatalmas dolgot tettek. Visszaadták a folyton elveszni akaró hitünket.

Az Alap Tevékenységi Csoport többségében esélytelen kutyákat ment, olyanokat, akiknek az élete veszélyben van vagy akikre nem várható túlzott intenzitású érdeklődés. Azok közül választunk, akik valami miatt az adott körülmények között hátrányos helyzetből indulnak, s ebből fakadóan minden egyes mentésnél számítunk arra, hogy az érintett kutya hosszú hónapokat, akár éveket tölt a gondozásunkban és adott esetben mi búcsúztatjuk majd el, mint utolsó, szerető családja. Nem tudom, hogy hányan hittünk abban, hogy Ulla gazdis lesz, hogy előbb jön valaki, aki elgyengül és beleszeret ebbe a csupa mosoly, mindig kedves, élni akaró öreg hölgybe, mint hogy legyőzi szervezetét a kor vagy szomorúbb esetben a rák.

Ulla gazdis és nem tudom, hogyan lehetne szépen leírni, amit ez jelent. Majd talán később, amikor már tényleg el is merem hinni.

Ulla néni, legyen hosszú és boldog a gazdis életed!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.