Hagrid - búcsúzunk

2010.09.16. 10:33

Hagridot évekkel ezelőtt a dunavecsei gyepmesteri telepről mentettük. Hatalmas termete és elsőre talán ijesztő megjelenése egy igazán kedves, ragaszkodó, jó idegrendszerű kutyát rejtett. Hagrid mindenkivel barátságos volt, soha nem élt vissza testi fölényével, mindent eltűrt a papírvágó ollóval történő szőrnyírástól a fülpucolásig. Nagyon meg akart felelni, tudta, hogy ő már megmenekült.

Aztán egy szép napon érte is eljött a gazdi, vidékre költözött egy kertes házba. De csak egy évig tartott a boldogság: Hagridot visszaadták, mondván szökik. Nem tudjuk, mi késztette őt a biztonságos otthon elhagyására, ha valóban lelépett egyáltalán. Hagrid soha nem volt vagabond, nem vitte, hajtotta a szíve, ő tartozni akart valakihez, erre tette fel az életét.

A kennelsor rendjét könnyen megszokta, szobatisztaságát a megváltozott körülmények ellenére megőrizte. Mindenkinek örült, minden figyelemért hálás volt. Nagyon szerettük mindannyian, nem hiszem, hogy volt olyan ember, aki Hagrid bohém jósága felett érzelem-mentesen át tudott volna lépni.

Újra felragyogott a szerencse csillaga is, jelentkezett egy család, akik örökbe is fogadták. Megkezdődött egy új életszakasz, ismét saját gazdával. Hagrid pedig élvezte, hogy kapott egy lehetőséget ismét, elfogadta a családot és igyekezett nagyon, hogy hamar megszokja az új házirendet.

Ma kaptuk a telefont: Hagrid már nincs többé köztünk. Tegnap kapunyitáskor a család másik kutyájával együtt kiszöktek. Egy órán belül megtalálta őket a család, s mivel nem volt semmi külsérelmi nyom a kutyákon, illetve jókedvűek voltak, nem gondoltak semmi rosszra. De valami mégis történt abban az egy órában vagy az éjszaka során. Hagrid reggelre már nem élt.

Neked, Hagrid, csak ennyi adatott. Rettentően sajnálom, mert egy igazi "unikum" kutya voltál. Emlékszem, a mentésedkor sokan riogattak, hogy egy dél-orosz keveréket veszünk magunkhoz, kiszámíthatatlan és egy gazdás kutya leszel. De te inkább voltál bobtail a szívedben: humoros, lendületes és tündéri. Így fogok, fogunk rád emlékezni. Én biztosan. Örökre.

A bejegyzés trackback címe:

https://futrinka-alap.blog.hu/api/trackback/id/tr932299936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsini78 2010.09.16. 10:45:47

Hagrid, nagyon sajnálom. Elmondhatatlanul. Mindig óriási szeretettel fogok rád gondolni. Nyugodj békében!
:(((
süti beállítások módosítása